A BÉCSI KLASSZIKA ÉS ROMANTIKA ÚTJAIN
Pásti utcai zsinagóga
Műsor:
Mozart: A-dúr szimfónia KV. 201 / Hummel: F-dúr fagottverseny, WoO 23 / Dvořák: E-dúr vonósszerenád, op.22.
Közreműködik:
Vitányi József – fagott / Kodály Filharmonikusok művészei
Vezényel:
Bényi Tibor
Jegyár: 1900 Ft
Mozartot hallgatva a klasszicizmus virágzásának szellemi hátterében kialakult polgári kultúra idejébe repítve érezzük magunkat. A királyi udvaroktól lassan elszakadó, önállósuló koncertélet korában a komponálás új technikai elemekkel gazdagodik. Olaszországi utazásai után a 18 éves Mozart Salzburgban írta az A-dúr szimfóniát (1774). Fiatal zeneszerzőként, felnőtté válásának korszakát talán ez a szimfónia képviseli leginkább. Az olasz hatás és a J.S. Bach szimfóniák tanulmányozása után radikálisan „bécsi stílusban“ komponált szimfónia teljes kamarazenei szabadsággal és újszerű szellemi mélységgel íródott. A korra nem jellemző módon Mozart később is többször bemutatta ezt a művet, nagy sikerrel.
Bécsben 12 évvel később, lelki közelségben Mozarthoz (aki szállást adott neki és tanította), robbant be a köztudatba a fiatal zongorista, Johann Nepomuk Hummel. Később Haydn ajánlására az ő állását is megörökli Esterházy hercegnél Kismartonban, majd szoros barátságot köt Beethovennel, akit aztán anyagilag is támogatni tud. Nemcsak nagyszerű és elismert zeneszerző volt, hanem mint nemes lelkű emberről is tudósítanak a híres kortársak. Schubert legendás Pisztrángötösét is Hummel azonos összeállítású zongoraötöse inspirálta. Szerzeményeinek hatása Mendelssohn, Chopin és Schumann műveiben is felfedezhetőek. Halála után Liszt Ferenc állíttatott neki emlékművet Pozsonyban. A fagottverseny az egyik ékköve ennek a nagyszerű, de kissé feledésbe merült zeneszerzői pályafutásnak.
A szerenádjáték a 18–19. században minden városban más formában működött. Magas rangú családoknál ünnepeken, vagy különleges városi eseményeken a nagy nyilvánosság előtt játszottak szerenádokat. Bécsben inkább polgári körökben, a mindennapok történéseinek részeként volt jelen. Dvořák E-dúr szerenádja életének útkereső fázisát lezáró, legmarkánsabb műve. A művet akár visszatérésként is tekinthetjük a nagy klasszikusok (Haydn,Mozart) által kedvelt szerenád műfajához. Ez a melegséget és bensőséges hangzást sugárzó melódiák sorát bemutató szerenád valóban az olasz „serano-t“, „felhőtlen égboltot“ idézi.
Vitányi József
Bényi Tibor