Rendszerüzenet

NAGYHETI HANGVERSENY

NAGYHETI HANGVERSENY

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Műsor:
Mendelssohn: V. (d-moll, „Reformáció”) szimfónia, op. 107. / Rossini: Stabat Mater

Közreműködik:
Rendes Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Boncsér Gergely, Wagner Lajos – ének / Kodály Filharmonikusok Debrecen / Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara (karigazgató: Kovács László) / Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

Vezényel:
Kovács László

Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft

NAGYHETI HANGVERSENY
2022. April 12., 19.30

Felix Mendelssohn-Bartholdy számára mindössze harmincnyolc év adatott, hogy megalkossa remekművekben gazdag életművét. Tizenhét évesen bemutatott Szentivánéji álom-nyitánya már egy tökéletesen felkészült, egyéni hangú zeneszerzőről tanúskodott. A zenetörténészek a korai romantika képviselői közé sorolják, aki a klasszikus és barokk hagyományok talaján alkotta meg hangvételében és érzelmeiben már ízig-vérig XIX. századi műveit. A protestáns hitre tért Mendelssohn fiatalon, huszonkét évesen komponálta „Reformáció” néven ismertté vált, ötödik szimfóniáját. Gyermekkori vonósszimfóniáit követően valójában ez a második nagyzenekarra szánt szimfóniája. (A kissé megtévesztő sorszámozást az magyarázza, hogy a partitúra kiadására csak két évtizeddel a szerző halála után került sor.) Ebben a művében nem a finoman artisztikus, tündérvilágot és természeti élményeket érzékletesen ábrázoló Mendelssohn hangját halljuk, hanem a tematikának megfelelően inkább a filozofikus jelleg dominál. A darabot a zeneszerző 1830-ban, az Ágostai hitvallás (Confessio Augustana) közzétételének 300. évfordulójára készítette. Négy tétele a lutheri reformáció küzdelmeit, a nép jellemvonásait írja le a romantikára jellemző szenvedélyes dallamossággal. A reformáció eszméjére a leginkább az ünnepélyes harci indulóval véget érő zárótétel utal, melynek során felhangzik a legismertebb protestáns korál, az „Erős vár a mi Istenünk” dallama is. A „Reformáció” jelzőt a szerző nővére, Fanny Mendelssohn társította a darabhoz.

Az alapvetően zseniális (víg)opera-szerzőként számontartott Gioacchino Rossini az egyházzene műfaját két jelentős remekművel is gyarapította. Ezek közül a Szűzanya fájdalmát megjelenítő latin himnuszra épülő Stabat Mater a népszerűbb, bár a Petite Messe Solennelle sem hiányzik a hangversenyek műsoráról. 1831-ben egy spanyol megrendelés nyomán kezdett hozzá Rossini a Stabat Mater komponálásához, de váratlan betegsége megakadályozta a munka befejezését. Ekkor kérésére barátja, Giovanni Tadolini írta meg a hiányzó tételeket. Ezt a kétszerzős változatot mindössze egyszer adták elő, Madridban. Több, mint egy évtized elteltével azonban Rossini – mellőzve Tadolini tételeit – teljessé tette a partitúrát. A bemutatóra 1842 januárjában került sor Párizsban, melyet néhány neves kortárs – köztük Richard Wagner – erőteljes fanyalgása és irigykedése övezett. A Stabat Mater – Jacopone da Todinak tulajdonított – latin szövege 10 részre tagolódik, melyeket a szólóénekesek és a vegyeskar különböző kombinációkban szólaltatnak meg. Operai stílusának jellegzetes vonásait Rossini ebben a szakrális művében is őrzi. Míg az európai egyházzenét általában az emelkedettség és a szigorú formai szabályok jellemzik, addig Rossini partitúrája bővelkedik az érzéki szépségű bel canto dallamokban és a könnyű kézzel alkotott bravúros fordulatokban. Valamennyi ütemével példázza a tragédiákon is felülemelkedő latin életszeretetet és szépségideált.

(baljos)

 

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BARTÓK BÉLA ÉNEKKARA

1948-ban egy jogászhallgató, Baross Gábor hívta életre az énekkart, mely 1969 óta, Bartókné Pásztory Ditta engedélye alapján viseli Bartók Béla nevét. Kezdetben az együttes tagsága jogászhallgatókból került ki. 1954-ben az Egyetem Központi Vegyeskarává szerveződtek. Számos alkalommal léptek fel külföldön, Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában. Több nemzetközi verseny díjazottjai. Az énekkar repertoárján reneszánsz és barokk kor komponistáinak művei, a bécsi klasszika reprezentánsainak alkotásai egyaránt szerepelnek, rendszeresen éneklik Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, ugyanakkor helyet kapnak a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai is. Az utóbbi években az Egyetemi Koncertzenekarral együtt rendszeres résztvevői a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. A művészeti együttes vezetője Kovács László karmester, Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló művész, tagjai az ELTE jelenlegi, valamint volt hallgatói és oktatói.

 

Rendes Ágnes

Megyesi Schwartz Lúcia

Boncsér Gergely

Wagner Lajos

További híreink

Új jegypénztárunkban hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között várjuk a jegyekért, bérletekért érkezőket és a hangversenyek iránt érdeklődőket.

Komolyzenei nagykoncert Debrecen főtéren, kóruskoncert a Nagytemplom mögötti Emlékkertben, zenélő belvárosi terek és Egy kis éji zene – idén augusztus 15-én lesz a Klasszikusok Éjszakája!

A Debreceni Ünnepi Játékok keretében a Coopera ünnepi gálakoncerttel kíván tisztelegni a magyar zene atyja, Kodály Zoltán előtt, a háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató születésének 140. évfordulója alkalmából.

A(z) Kodály Kórus Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.