Rendszerüzenet

Koncert Cziffra György emlékére

Koncert Cziffra György emlékére

Debrecen, Kossuth tér
4025 Debrecen, Kossuth tér 1.

    

A Cziffra György-emlékév és a Kodály Filharmónia Debrecen közös hangversenye

Műsor:

Rachmaninov: 2. (c-moll) zongoraverseny, op. 18.

Debussy: Két tánc / Clair de Lune

Rózsa Miklós: Ben Hur – részletek

Közreműködik:

Vigh Andrea, Liszt-díjas hárfaművész

Balázs János, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel:

Somogyi-Tóth Dániel

Jegyár: A koncertre 500 forintos regisztrációs jegy váltható!

Jegyvásárlás július 12-től!

Koncert Cziffra György emlékére
2021. augusztus 15., 20.30

Cziffra György világhírű magyar zongoraművész születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalosan Emlékév keretei között ünnepli, valamint az  UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. A Cziffra György-emlékév programjai Balázs János zongoraművész művészeti vezetésével, egyedülálló szakmai összefogás keretei között valósulnak meg, számos hazai és külföldi intézmény, zenekar, partner áll társszervezőként az események mellett. A debreceni koncert a Cziffra György-emlékév és a Kodály Filharmónia Debrecen együttműködésében, a Klasszikusok Éjszakája keretében valósul meg, ezzel tisztelegve a nagy virtuóz munkássága előtt.

A Klasszikusok Éjszakája bemutatja:

Koncert Cziffra György emlékére

A magyar zenei életben Sergey Rachmaninov művei viszonylag nehezen nyerték el méltó helyüket. Ennek oka részben a szerző sokáig alulértékelt utóromantikus stílusában keresendő, másrészt mint emigráns orosz, hosszú ideig nem tartozott a politikailag támogatott zeneszerzők közé. Életműve hazai megismertetése érdekében Kocsis Zoltán tett rendkívül sokat: gyakran szólaltatta meg, illetve hangfelvételeken is rögzítette műveit. Három zongoraversenye közül a 2., c-moll vált a legnépszerűbbé, noha technikai és zenei nehézségei miatt a hírhedten nehéz darabok közé tartozik. Az 1901-es komponálást megelőzően Rachmaninov átmeneti alkotói válságot élt át, melyet első szimfóniájának sikertelensége idézett elő. A 2. zongoraverseny ajánlása épp ezért a szerző gyógyulását elősegítő Dr. Dahl-nak szól. A versenymű valamennyi tétele rövid bevezetővel indul, mely aztán az adott egység alaphangnemébe vezet. A nyitó tétel alapvetően kamarazenei, párbeszéd jellegű, sajátossága, hogy nem tartozik hozzá kadencia. Középső tétele dallamos, bensőséges hangulatú éjszakai zene, mely a zongora elhaló harmóniáival ér véget. A zárótétel táncos karakterű főtémájával és szenvedélyes melléktémájával ejti rabul a hallgatót. Végül  egy fugató és egy vérbeli, virtuóz kadencia teszi teljessé a mintegy harmincöt perc időtartamú versenyművet, melynek első szólistája maga a zeneszerző volt.

Noha a hárfa egyike a legősibb és legkarakterisztikusabb hangszereknek, mégsem állíthatjuk, hogy a zeneszerzők a szólóirodalom területén bőkezűen bántak volna vele. Debussy életműve ugyanakkor ellentmondani látszik ennek az állításnak, mivel zenekari és kamaraműveiben méltó feladatokhoz juttatja a hangszert. 1904-ben a párizsi Pleyel hangszergyártó cég új mű megírására adott megbízást Debussynek, mely a megújult építésű, új hárfa előnyeit volt hivatott bemutatni. Ekkor készült a Két tánc, melyben a szólóhárfát vonósok kísérik. Egymáshoz megállás nélkül csatlakozik a két tétel, a Danse sacrée és  Danse profane. Előbbi a letűnt antikvitást és a spanyol reneszánsz miliőjét idézi, de Debussy Pelleas és Melisande című operájának világa is felsejlik benne.  A profán, világi tánc, mely tulajdonképpen egy keringő,  a XX. század elejének párizsi atmoszféráját jeleníti meg ritmikus, virtuóz elemekkel megrajzolva. A Claire du lune  (Holdfény) egyike egyike Debussy legismertebb zongoraműveinek. Eredetileg a négy tételből álló, 1905-ben megjelent Suite Bergamasque című  ciklus harmadik darabja. Tematikájával és  hangzásvilágával akár az impresszionista hangulatábrázolás mintapéldája is lehetne, ezért nem meglepő, hogy számos hangszeres és zenekari átirat is készült belőle. A tétel címe kezdetben Promenade sentimentale volt, de Paul Verlaine egyik versének hatására Debussy ezt megváltoztatta. 

Amikor a külföldön is jól ismert nagy magyar komponisták neveit soroljuk, Liszt, Bartók, Kodály és Dohnányi mellett általában elfelejtjük Rózsa Miklós nevét is megemlíteni. Ennek oka mindössze az, hogy Rózsa a filmzene komponálás terén, Amerikában jutott el a csúcsra, noha zenekari- és versenyművei is rászolgálnak a megismerésre. A Budapesten 1907-ben született zeneszerző meghatározó impulzusokat szerzett a magyar zeneéletben akkoriban kibontakozó folklór alapú zenei gondolkozás terén is, de zeneszerzői stúdiumait már Lipcsében a német utóromantika szellemében végezte el. Alapos mesterségbeli tudást szerzett, dallam- és formaalkotó képessége mellett hangszerelői fantáziája is kiemelkedőnek bizonyult. Figyelme pályatársának, Arthur Honeggernek a  javaslatára terelődött a filmzene irányába. Első kísérőzenéje 1936-ban született egy Korda produkcióhoz, melyet aztán mintegy harminc további követett, köztük olyan világsikerek, mint A bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve, Bovaryné, Quo vadis?, a Julius Caesar, a Királyok királya, El Cid. Talán a legnagyobb elismerést az 1959-ben bemutatott Ben Hur című – Krisztus korában játszódó – monumentális történelmi film hozta számára. Pályája során kiérdemelt három Oscar-díja közül az utolsót ezért a munkájáért kapta. Hamarosan hangversenytermi előadás céljaira zenekari szvitet készített belőle, mely ezáltal a manapság divatos filmzenei koncertek műsorszámait sok tekintetben felülmúló, izgalmas műzenei alkotássá formálódott. Rózsa Miklós műveit – többek között – olyan kiemelkedő művészek szólaltatták meg, mint Jascha Heifetz,  Starker János, Ormándy Jenő, Leonard Bernstein vagy Solti György.

(baljos)

Debrecenben a Klasszikusok Éjszakája és az I. Debreceni Ünnepi Játékok keretében valósul meg a Cziffra György-emlékév és a Kodály Filharmónia Debrecen közös koncertje:

 

 

 

További híreink

2021-ben ötven éve hivatásos énekkar a Kodály Kórus Debrecen. Ennek megünneplésére jubileumi koncertsorozattal készülnek, mely mindegyike kiegészül olyan plusz elemekkel, melyek teret adnak az elmúlt öt évtizedre való emlékezésnek.

Október 19-én Káli Gábor karmester vezényletével mutatja be a Kodály Filharmonikusok és Kodály Kórus Brahms oratóriumát Debrecenben. Interjú.

Megjelent őszi programajánló füzetünk!

A(z) Kodály Kórus Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.