System message

Öröm és gyász

Öröm és gyász

Pásti utcai zsinagóga
4025 Debrecen, Pásti u. 4

MŰSORVÁLTOZÁS!

Műsor: Mozart: A-dúr klarinétkvintett KV. 581. / Dohnányi: c-moll  zongoraötös, op. 1.

Közreműködik: Laskai László – klarinét / Somogyi-Tóth Dániel – zongora / Markóczyné Rácz Erika, Deczki-Juhász Katalin, Bozsányi Dávid, Dombóvári Zsolt, Alexáné Kardos Ildikó, Erdélyi Zoltán, Kissné Galuska Anikó, Pusker János – a Kodály Filharmonikusok Debrecen művészei

Jegyár: 1900 Ft

Öröm és gyász
2020. November 10., 19.30
Season ticket
Season ticket

Mozart: A-dúr klarinét kvintett KV. 581.

Közreműködik: Laskai László – klarinét, Markóczyné Rácz Erika - hegedű, Deczki-Juhász Katalin - hegedű, Bozsányi Dávid - brácsa, Dombóvári Zsolt - cselló

A zenetörténetben vannak olyan kivételes pillanatok, amikor még a nagy géniuszok is felülmúlják önmagukat, és saját nagyságrendjükhöz képest is egyedülálló mesterművet alkotnak. Ebbe a körbe tartozik a kamarazene-irodalom egyik legnagyobb remeke, Mozart A-dúr klarinétkvintettje is. A klasszikus stílus lényegét leginkább a tartalom és a forma magasrendű egységeként definiálják a zenetörténészek. Ennek a megállapításnak érvényességét Mozart kamaraművének minden tétele, valamennyi üteme igazolja. A tökéletes formai és hangzási arányok, a fúvós szólóhangszer és vonósok kiegyensúlyozott párbeszéde egyaránt biztosítják a zenei folyamatok természetességének érzetét. Mindezekhez mozarti léptékkel mérve is egyedülálló dallami invenció járul, elég, ha a nyitótétel melléktémájának moll hangnemű visszatérését megfigyeljük. A klarinét viszonylag későn, a klasszika idején kezdte elfoglalni helyét a zenei gyakorlatban. Anton Stadler személyében Mozart egy olyan  „kitűnő klarinétosra és könnyelmű barátra” akadt, akinek játéka több darab komponálásához adott számára ösztönzést. (A-dúr klarinétverseny, Kegelstatt-trió) A szerző által „Stadler-kvintettnek” nevezett A-dúr hangnemű kompozíció 1789-ben született, a Köchel jegyzékben az 581-es számot viseli. A kvintett A-dúr alaphangneme Mozartra jellemzően a boldog szerelem érzésével kapcsolódik össze.  Beszédesen kifejező dallamai, témái operai, ariózus vonásokat hordoznak. Négy remekbe szabott tétele akár a klasszikus szerkesztésmód mintája lehetne. Az első, szonátaformájú Allegrót éteri szépségű Larghetto követi, majd Menüettet hallunk és végül  egy variációs szerkesztésű  finálé zárja le Mozart remekművét.

Dohnányi: c-moll  zongoraötös op. 1.

Közreműködik: Somogyi-Tóth Dániel - zongora, Alexáné Kardos Ildikó - hegedű, Erdélyi Zoltán - hegedű, Kissné Galuska Anikó - brácsa, Pusker János - cselló

Be kell ismernünk, hogy Dohnányi Ernő művészete még a halála óta eltelt hat évtized során sem került igazán az őt megillető helyre. Azt talán senki sem vitatja, hogy Dohnányi – Kodály és Bartók mellett – a XX. század legjelentősebb magyar muzsikusa volt, de műveinek játszottsága, ismertsége nem tart mindezzel lépést. Ennek egyrészt az az oka, hogy Dohnányi nem újító,  hanem  romantikus hagyománykövető  volt, másrészt pedig a személyét ért – alaptalan – politikai rágalmak is árnyékot vontak köré. Pedig sokoldalúsága páratlannak számított, hiszen a komponálás mellett kora egyik legnagyobb hatású zongoraművésze és tanáregyénisége volt, karmesterkedett és nem mellesleg igazgatta a Zeneakadémiát, valamint irányította a Magyar Rádió zenei tevékenységét. Legendákat mesélnek zseniális memóriájáról és blattolási készségéről is. Mindenesetre feltétlenül érdemes időt áldozni Dohnányi műveire, mert közülük valamennyi a legmagasabb szakmai tudást és virtuozitást tükrözi, az esetleges stiláris aggályok pedig elvesztik jelentőségüket.

Dohnányi berobbanása a  zenei életbe 1895-ben következett be, amikor  tizennyolc évesen – első éves zeneakadémistaként – nagy sikerrel mutatták be vizsgadarabnak készült c-moll zongoraötösét. A kompozíció meglepő érettségről tanúskodik, nagy tehetséggel ötvözi mindazt a hagyományt amit a XIX. századi német zene létrehozott. Jórészt Beethoven, Schumann és Brahms hangvétele köszön vissza a kamaraműben, de második tételében már megcsillan az ifjú Dohnányi egyéni hangja, „fátyolosan titokzatos, bársonyos dallamvezetése.” Zárótételében egyértelműen megnyilvánul a szerzőt később is jellemző virtuozitás és elegancia is. Hitelesebb méltatása aligha lehet Dohnányi zongorás kvintettjének, mint amit Johannes Brahms mondott róla a bécsi bemutatót követően: „Magam sem írhattam volna meg jobban.”

További híreink

2021. január 22-én, a magyar kultúra napján egy igazi különlegességet töltünk fel Facebook-oldalunkra. Liszt Ferenc Szent Cecília legendája című művét nagyon ritkán játsszák még a hazai koncerttermekben is.

A Kölcsey Központ Nagyterméből, élőben sugározzuk hangversenyeinket.

2020 rendhagyó év volt, 2021 első napja sem kivétel ez alól. Élő, hagyományos hangverseny megrendezésére továbbra sincs lehetőségünk, de éppen ez biztatott minket egy különleges újévköszöntő koncert létrehozására.

This webpage use cookies. Cookies stored on your computer.