Dicsőíti ég és föld

Külön tanulmányt igényelne annak vizsgálata, hogy a német-osztrák, illetve itáliai komponisták mellett miért maradtak a mai napig háttérben a francia zeneszerzők a magyar hangversenyéletben. Marc-Antoine Charpentier is a felfedezésre érdemes szerzők közé tartozik. A barokk zene francia mestere Itáliában, Carissiminél tanult, majd hazájába visszatérve Lully és Rameau kortársaként alkotta meg jelentős – egyházi és világi darabokból álló – életművét. Karácsony ünnepe, Jézus születésének misztériuma évszázadok óta ihlető forrása a keresztény gyökerű művészi alkotásoknak. Charpentier tizenkét miséjének egyike a Messe de Minuit pour Noël, azaz a karácsonyi mise. Az 1694-ben született darab sajátos eszközökkel ünnepli a megváltó születését. Zenei anyagának gerincét tíz francia karácsonyi ének (himnusz) alkotja, melyek a latin nyelvű textushoz illesztve, szólóhangokon és énekkaron szólalnak meg. Ehhez viszonylag kis létszámú hangszeres együttes járul, melynek a vonós, illetve continuo szólamok mellett a fuvolák adnak pasztorális jelleget.

Viszonylagos ismeretlensége ellenére, Charpentier egy dallama mégis  milliók számára ismert. Te Deum című, a Szentháromságot dicsőítő, tizenegy tételes motettájának nyitó prelűdje ugyanis az EBU (Európai Műsorszolgáltatók Uniója) szignáljaként gyakran hallható a médiában. A Te Deum szövege Szent Ambrus és Szent Ágoston nevéhez köthető, Charpentier megzenésítése a feltételezések szerint a győztes steinkirki csata megünneplése alkalmából, 1692-ben hangzott el először. A fényes, D-dúr alaphangnemű kompozícióban sűrűn váltakoznak a szóló- és énekkari részek. Záró fúgatétele a legelőnyösebb oldaláról mutatja be Charpentier magasrendű mesterségbeli tudását.

J.S. Bach népszerű Karácsonyi oratóriuma tulajdonképpen hat rövid, német szövegű kantátából álló sorozat, melynek egyes darabjai a karácsonyi ünnepnapokra, valamint Újévre és Vízkeresztre íródtak. A harmadik „Herrscher des Himmels, erhöre das Lallen” kantáta Karácsony másnapjára készült, és a pásztorok vizitációját jeleníti meg. Középpontjában a hála gondolata áll. Tizenhárom tétele között kórusokat, recitativókat, áriákat, duettet és korálokat találunk. Különösen megragadó, ahogyan Bach a fúvós hangszereket használja, a fuvolák, oboák és trombiták hangzása nagyban hozzájárul az egyes tételek alaphangulatának megteremtéséhez.

(szöveg: Balogh József)

AURA MUSICALE

Az együttes muzsikusai már zeneakadémiai tanulmányaik idején foglalkoztak a régi zene előadói gyakorlatával, majd több belföldi és külföldi formációban együtt is játszottak. Máté Balázs, Lisztdíjas barokk cselló művész vezetésével 1995-ben debütáltak a Würzburgi Régi Zene Napokon. Az együttes széles repertoárt alakított ki a korabarokktól a korai romantikáig, mely a jól ismert zeneművek mellett számos ritkaságot is tartalmaz. Utóbbiak száma a fáradhatatlan kutatómunkának köszönhetően állandóan gyarapszik. Nagy sikerrel szerepeltek rangos nemzetközi fesztiválokon (többek közt: „Tiroli Egyházzenei Napok”, „Eckartsaui Kastélykoncertek”, „Soproni Régi Zenei Napok”, „Budapesti Régi Zenei Fórum”. 2004 tavaszán nagyszabású európai hangversenykörutat tettek Bach János-passiójával. 2014-ben a Bach Maratonon debütáltak a Müpában. Rendszeresen fellépnek a Zeneakadémián. A Hungarotonnál eddig tíz hanglemezük jelent meg, melyek mindegyike világpremier. Felvételeik komoly szakmai és közönségsikert arattak, a „G. Valentini: 7 bizzarrie, Op. 2”-t tartalmazó CD például a velencei Fondazione Cini rangos hanglemezkritikai kitüntetését, a Vivaldi Díjat nyerte el, és hasonló sikert arattak az általuk fölfedezett Kusser János Zsigmond, a legnagyobb, magyarországi születésű barokk zeneszerző műveit tartalmazó albumaik is.

KOVÁCS CSILLA

2016-ban szerzett diplomát a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán, Hruby Edit növendékeként. Számos opera- illetve oratóriumelőadás szólistájaként hallhatta a közönség. (Papagena, Zerlina, Adina, Melinda). Művészeti tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a különböző régizenei együttesekkel való zenélés, ezáltal a barokk repertoár folyamatos bővítése. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának (DLA) hallgatója.

GAVODI ZOLTÁN

A hazai koncertélet egyik legtöbbet foglalkoztatott kontra tenor szólistája. Énektanulmányait Adorján Ilona növendékeként kezdte 1989-ben, majd Lax Éva és Szabóki Tünde lettek mesterei. 25 éve debütált Monteverdi Poppeájában, mint Ottone, azóta több száz koncert van mögötte. Repertoárjának fő területe a barokk zene, de kortárs művekben is gyakran szerepel. Az A:N:S Chorus, a Nemzeti Énekkar, a Purcell Kórus, a Szent Efrém Bizánci Férfikar és a Voces Aequales koncertjeinek állandó közreműködője.

KÉRINGER LÁSZLÓ

Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (karvezetés), majd a Miskolci és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán (magánének) végezte. Énektanárai: Hantos Andrea, Kaposi Margit, Bartal László, Vági Istvánné, Kovács Brigitta, Mohos Nagy Éva. Korábban a Szombathelyi Fiú Énekiskola művészeti vezetője, majd a debreceni Csokonai Színház és a Budapesti Operettszínház karigazgatója. 2010-től kizárólag énekléssel foglalkozik. Szólistaként rendszeres közreműködője a koncertéletnek, színházi előadásokon is fellép, gyakran vendégszerepel külföldön. Főleg barokk és kortárs művek specialistája.

NAJBAUER LÓRÁNT

A Yale Egyetemen szerzett operaszakos mesterdiplomát. Énekesi pályafutása során a zeneirodalom több korszakából merít. Repertoárja részét képezik a barokk zene, Mozart operái, a legjelentősebb oratorikus művek, valamint (a Sixtones együttes tagjaként) az acapella műfaj legnépszerűbb alkotásai. Számos külföldi zenei versenyen szerzett előkelő helyezést (többek közt: Virginia Hawk énekverseny, Musical Merit Foundation versenye, H.B. Goodlin ösztöndíj program – I. hely). A Simándy József Nemzetközi Énekverseny második helyezettje.